Szóval elindultam Norvégiába és
most itt vagyok Osloban. Iszom az isteni kávét és várok a beszállásra, úti cél:
Bergen. Ez az osloi repülőtér kicsit bonyolult volt.
Ki kellett vennem a nagytáskát és
hogy melyik futószalagon volt azt külön meg kellett keresni. Utána a „nothing
to declare” útirányba haladni „innland transfer” felé. Kilyukadtam az
„arrivals” részre, azt hittem hirtelen rossz helyen vagyok. Na de nem,
nézelődtem picit aztán mentem arra hogy „departures”. Aztán ugyan úgy végig
kellett mindent csinálni mintha itt Osloban szálltam volna először gépre. Most
ez lehet uncsi rész lesz, de leírom annak akik netán először fognak repülőn
ülni és Osloban fognak átszállni, szerintem hasznos info.
Tehát ott járok, hogy departures.
Kikeresem a kijelzőn, hogy melyik kapun kell csekkolni, A B C D E stb. jelzések
vannak. Igen ám, de ez automata, és nincs ott senki. Felrakom a poggyászom arra
a futószalagra, megnyomom a kijelzőn az angol nyelvű menüt, és kiírja, hogy a
vonalkódleolvasóval olvassam le a táskám. Ezt meg is tettem, és azon nyomban a
táska hipp hopp elsuhan. Kb. 3 másodpercre kiírta, hogy hova melyik járat, de
olyan hamar eltűnt, hogy fel se fogtam hirtelen. De gondolom nem mehet rossz
helyre. Semmi papírt nem kaptam mert a beszállókártyát már Pesten kiadták. Aztán
nézem hogy merre kell menni, ismét „nothing to declare” meg „innland transfer”.
Aztán jött a check-in ami különösebben nem bonyolult és most itt vagyok iszom a
kávémat J
Szóval összefoglalva, ami úgy
elsőre nem egyszerű:
- · csomagot össze kell szedni aztán ha jól emlékszem „bend” van kiírva ezek számmal jelezve 1-10-ig, és mindegyikre ki van írva hogy melyik járatról jönnek ide a csomagok „origin” címszó alatt. Ezt meg kell nézni, főleg ha kevés idő van átszállni ügyelni kell, mert itt ha nem vagyunk rutinosak szerintem sok időt el lehet cseszni.
- · aztán az automata csomagfeladás, amit ugye nem nagyon lehet elrontani, csak nem kell megijedni hogy elmegy a csomag J
- · és mindezek között van néhány mozgólépcső meg futószalag is, hát fél óra azért nem lenne elég egy átszállásra, hacsak nem vagyunk már nagyon rutinosak.
Azt az egyet nem értem csak, hogy
minek a csomagot kivenni aztán meg újra feladni, mikor meg se nézték. Nem
emlékszem, hogy 2 éve így volt-e. Na mindegy :)
Most meg átültem egy másik
helyre, mert merült a laptop és láttam, hogy itt van konnektor.
Szerencsétlenkedtem kb. 2 másodpercet, mert nem tudtam bedugni, de egyből
felpattant egy srác segíteni. Igen, fél óra itt tartózkodás
alatt megtapasztaltam a SEGÍTŐKÉSZSÉGET. Na most meg elmegyek megnézem melyik
gate-ról indul a gép, addig itt hagyom a laptopom a kávézó közepén egy asztalon.
Ezt otthon nem biztos, hogy meg merném tenni…
Na, 22-es :)
és tök érdekes, pontban 19:00-kor 2 gép is megy Bergenbe, csak az egyik a SAS a másik meg a Norwegian.
Van azért itt forgalom rendesen.
Útközben ahhoz jött meg az
ihletem, hogy McDonaldsban kellene dolgozni. Mert ha nem pénztáros vagyok nem
nagyon kell norvégul beszélni. Sokaknak bejött a mekis munka pl. Angliában. Meg
most 2 hónapig kibírom, nyilván nem életcélom, de egyszerűségét tekintve fullra
egyszerű munka, hátha felvennének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése